Most arról a tapasztalatomról szeretnék beszámolni, amit a jártamban-keltemben szereztem. A szó legszorosabb értelmében, hiszen az utcákról és egyéb közterületekről olvashattok.

Fura egy dolog ez az irányítószám például. Otthon van egy település, van hozzá egy irányítószám, kész. Itt van egy csomó egy településen belül. Én most Londont tudom elmagyarázni, hiszen ezt ismerem. Mindegyik egy vagy két betűvel kezdődik. Ez azt jelöli, a településen belül melyik részen van - északi, déli, keleti nyugati, tehát égtáj szerinti a beosztás. Konkrétan tehát a kezdőbetűk S (South, dél), N (North, észak), E (East, kelet) és W (West, nyugat). SW (Southwest, délnyugat), SE (Southeast, délkelet), NW (Northwest, északnyugat), Sőt, London belvárosa is fel van osztva keleti és nyugati részre, ez úgy kezdődik, hogy WC (nem vicc, de ez a West és a Central rövidítése), illetve EC (East és Central). 

Ezután következik egy szám. Ez az égtájon belül arra utal (általában), mennyire a város belseje vagy széle felé található meg. Sokatoknak biztos beugrik, hogy a '90-es évek elején létezett az East 17 együttes, mely sokszor E17-nek rövidítette a nevét. Most már tudom, miért. Hiszen ebből a körzetből származnak. Első albumuk címe pedig Walthamstow, ami az E17-ben található egyik városrész neve. Húú, miket meg nem tud az ember, nem? :)

Visszatérve az eredeti témához, ezekből a körzetekből általában mindegyik égtáj felé húsz van, a délkeleti területen van a legtöbb, 25. A belváros esetében a keleti rész 4, még a nyugati 2 kisebb részből áll. Nem azonos méretűek. 

A szám után szóköz, és aztán egy másik három karakter, ami egy számból és két betűből áll. Ez még az adott részt is felosztja. Hogy ezeket mi alapján határozzák meg, ne kérdezzétek. Még csak annyit, hogy helyesírás szerint mindegyik betű nagybetű, és mindig van szóköz

London külsőbb területeinek irányítószámai már nem a fent említett módszerrel vannak meghatározva, más betűkkel kezdődnek, a megyét/ tartományt jelölik. Nyilván ez az égtájas dolog Londonra vonatkozik csak, más városokban, legalábbis a kisebbekben a kezdőbetű ugyanaz, egy megyén belül. Például Essex megyén belül minden település irányítószámának kezdőbetűje SS. (Miért nem SX? :) ) Sajnos a többiről nem tudok, csak ezeken a helyeken jártam még.

Hogyan lehet megtalálni egy utcát? Gondolnátok, hogy a térképen, vagy a gps majd odavisz. Na persze. 

Két hajmeresztő esetet tudok erre. Egyiket saját tapasztalatból, amikor a munkahelyem címét legalább három változatban láttam, hol az utca neve változott, hol a házszám. Döbbenet! Hogy lehet megtalálni? 

Következő, ennek ellentettje, amikor egy utcanévhez igazából két utca tartozik. Azaz, mész egy utcán, elfordulsz, azt hiszed, hogy az már másik, és nem! Ugyanaz. Tehát két, egymást keresztező utca nem egyszer ugyanazt a nevet viseli. Vagy éppen az történik, hogy az egyik a páros, másik a páratlan "oldal". És az még a jobbik eset, ha egy névhez kettő tartozik és nem négy! Ilyet is láttam már.

Láttam olyat is, hogy az utca egyik vége még egyik település, a másik már másik. De itt nem települések, hanem utcanevek változnak. Az utca egyik felének már nem ugyanaz a neve, mint a másiknak. Pedig el sem fordultál, egyenesen mentél. Mégis máshol kötsz ki, ha nem figyelsz. 

A lehető legkisebb közterületeket is elnevezik, beszámozzák, még akkor is, ha mondjuk két ház előtt van csak egy nagyon pici kis út. Itt fejlődött sokat a szókincsem. Aki tud angolul, még ha keveset is, annak a "street", "road", "avenue" (utca, út, sugárút) esetleg "square" (tér) szavak ismerősek lehetnek. Sokkal többet nem is tudunk ezekről. A magyarban rengeteg változatos, beszédes közterület-elnevezés van, mint például köz, dűlő, sor, körtér, ösvény, átjáró, lejáró, forduló, lejtő, lépcső stb, stb. Angolban is van, de meg ne próbáljátok lefordítani, mert katasztrófa! Nagyon sok szó van ugyanarra, illetve az is előfordul, hogy egy szó többfélét is jelent, ami egyáltalán nem ugyanaz. Például a "boulevard" szó, ami talán szintén ismerősen cseng, a brit angolban körutat, míg az amerikai angolban sugárutat jelent. 

A fent felsoroltakon kívül például a sokszor előfordul a "close" és a "mews" elnevezés, ami kis utcát, átjárót, sikátort, közt jelent. A "court" igazából udvar, de ezt a fajta közterületet úgy kell elképzelni, hogy van egy nagyobb kör alakú terület (ne szabályos körre gondoljatok), ami körül házak vannak. Otthon hasonló logikájúak a körfolyosós házak, ahol az udvar közös, csak ugye ott emeletes házról beszélünk, itt családiról. Amerikában még csak az udvar sem közös, mert ott fel van osztva, minden házhoz tartozik előkert. Azt inkább zsákutcának mondanám. A "zsákutca" elnevezés a "cul-de-sac", amit én még kiírva nem láttam, de olvastam már könyvekben. Ami még érdekes, hogy magát a "way" szót is alkalmazzák. A legérdekesebb számomra az volt, amikor megtudtam, hogy a "földút" kifejezésre a megfelelő a "dirt road". (Másra gondolnánk, mert hát ismereteink szerint a "dirt" piszkot jelent.) Ez elnevezésben nem szerepel, csak az út fajtájának meghatározásában. És van még a keresztutca, a "cross".

Fantasztikus még a házak számozása. Általában azért meg lehet bízni benne, hogy egyik oldal páros, másik páratlan, és a 14 után nem az 58 jön, hanem a 16. De ez nincs mindig így. Van hogy bizonyos számok egyszerűen nincsenek, kihagyták őket. Aztán ha az utca több irányban is folytatódik, ember a talpán, aki kitalálja, hol lesz a következő szám. Sokszor előfordul, hogy betűvel írják ki a számnevet.

A legjobb, mikor a számok közé egy-egy név is beékelődik. Például mondjuk a 10 és 14 közé a "Hope Cottage"  - Remény Házikó. Vagy "The Beehive" - A méhkas. Vagy a kedvencem: "Chicken Heaven" - Csirkemennyország. (Ami egy teljesen normál ház, nem farm, vagy ilyesmi.) És tényleg mennyei, ha az egész házsor nevekből áll. Olyan is van, hogy szám és név is van egy házon. Ez esetben a hivatalos a házszám, erre kell hivatkozni, de a lakók nevet is adtak a háznak és kibiggyesztették. :)

A belvárosban háznév egy nagy háztömb vagy házsor esetében fordulhat elő, és ott a "house" vagy "mansion" szó mindig benne van a névben, ellentétben az előbbiekkel. Például Salisbury House, vagy Blueberry Mansion. Eme elnevezés szintén egy jó kis kaland, mert három épület viseli ezt a nevet, amikről kiderült, hogy mind együvé tartozik, a három valójában egy. Csak mondjuk házszám szerint 1-től 50-ig egyik épület, 51-től 80-ig a másik, és így tovább. 

Az utcanevek sokszor beszédesek. Például egy-egy foglalkozás nevét őrzik, Ironmonger Lane = Vaskereskedő utca, Brewers Lane = Sörfőző utca. Valószínű, hogy a Church Road (= Templom út) egy templomhoz vezet. A London Wall  (aminek, mint látjuk, semmi "street", "road", vagy ilyesmi nincs a nevében, mégis utcanév) a nevét arról kapta, hogy ott régen egy fal állt, (wall= fal), és az ezt keresztező Moorgate nevéből pedig ("gate" = "kapu") sejthetjük, hogy ott pedig egy kapu volt. Általában, ha valami történelmi esemény kötődik egy-egy területhez, parkhoz, utcához, az ki is van írva egy táblára a közelben, illetve ha egy adott házban lakott egy híres személy, azt is jelzi kiírás.

Legfrappánsabb számomra a One New Change. A "change", ha közterület megnevezésére használjuk, szintén pici utcát jelent, melynek így az lenne a jelentése, mondjuk, hogy Új köz 1. Ez annyira nem is izgalmas, ugye? De ha tudjuk, hogy a "one new change" azt is jelenti, "egy új változás", máris más színben tűnik fel a dolog. Szerintem hihetetlen jó! Amúgy ez egy bevásárlóközpont címe, ami nemrég épült.

Kerítés? Az csak dísz. Egy jó kondiban lévő illető helyből átugorja azokat a kerítéseket, amikkel a legtöbb ház rendelkezik. Persze a gazdagabb környéken ugyanúgy van minden háznál, mint otthon. De Londonban a legtöbb helyen tényleg nem szolgál semmilyen célt, csak van. Egy kis kapu, általában be is van csukva, (nem zárva, mert zár az nincs rajta), amin igazából bárki bemehet, ha akar. De nem akar. Ez benne a legszebb. Van, hogy el is bontják, hogy a kocsival be tudjanak állni. 

Á, ki ne hagyjam azt, amit csak a filmeken láttunk eddig - én legalábbis. Amikor egy házhoz magánút vezet. A ház meg akkora, mint egy kisebbfajta kastély. Fehér kavicsos felhajtó, kaputelefon, távműködtetésű kapu, ami belefér! Az udvaron négy - öt csodajárgány, te meg szinte kényelmetlenül érzed magad, hogy behajtasz a kézbesítésre szánt csomaggal a kis egyszerű autóddal. És bummm! Illúziónak vége, mikor a háziúr vagy háziasszony kijön köntösben vagy pizsamában! Mondjuk délután egy órakor.  Ennyi. Pont ezen a napon olvastam a "Néhány dolog, amit Angliában megtanultam" című cikket, amiben szerepel, hogy "A hétvége nem a főzésre való, vegyél fánkot meg halat sült krumplival, és nézegesd a tengert." Ha szerencséd van, a szobád ablakából, ha nincs, a tévében. Mindegy. De pizsamáról ne öltözz át!

No igen, ezt most már én is megtanultam. Azaz megtapasztaltam, de alkalmazni sosem fogom. Talán csak majd ha lesz egy tengerre néző házam, magánúttal meg négy-öt különböző autóval. Vagy akkor sem. Ki tudja? Addig is: pizsit csak éjszakára! :))