Újra egy báránykás írással jelentkezek. Az előzőben említettem, hogy lesz egy bristoli barikereső lehetőség. Július 6-tól augusztus 31-ig 70 különböző Shaunt lehetett megtalálni. Teljesen újak, mások, mint a londoni társaik. Most erről a kalandról szeretnék beszámolni. 

A segédeszközök, úgy mint a papíralapú térkép és a telefonos alkalmazás itt is jelen voltak. A londoni útvonalak, ha emlékeztek, a mese szereplőihez voltak kötve. Itt nem. Itt volt összesen hét útvonal, melyek neve csak azt jelentette, a város melyik részén van. Általában az útvonalak 8 bárányt foglaltak magukba, de természetesen volt, amelyik többet, volt, amelyik kevesebbet. Volt, amelyik nagyon könnyű volt, s volt, amelyik hosszú órákat vett igénybe. Úgy vettem észre, Bristolban elszántabb Shaun-keresők élnek. Ahányszor nekiindultam, mindig sok emberrel találkoztam, akik térképpel a kézben, Shaun-fejdísszel vagy -füllel a fejükön rótták az utakat, kedvencük után kutatva. Talán mert maga Shaun is Bristol szülötte, nem tudom, de mindenesetre rengeteg ember kapcsolódott a játékba, minden nem és korosztály képviselte magát.

Elsőként a házunkhoz legközelebb eső, munkába menet is látható Shaun-okat ismertem meg. Összesen kettő van ilyen. Majd a belvárosban kezdtem kutatni, a bevásárlóközpontban, a nagyobb utcákon. Ezután a Harbourside útvonalat követtem, ami a kikötő és környéke. Eme útvonal tartalmazza a legtöbb bárányt, pontosan tizenkettőt. Jó kis út volt, egy egész napba beletelt, de ezen vonal minden báránykáját megszereztem. Ide tartozott az Aardman Animations székháza is, mely előtt ott díszelgett Lotus. A neve elárulja, milyen virágokat láthattunk rajta. A Shaun The Sheep Movie (a film) társ írója-rendezője, Richard Starzak tervezte.

A mackós és az eddigi bárányos írásaimból tudjátok, hogy imádom azokat a neveket, amik szójátékon alapulnak. Az egyik ilyen, és talán a legjobb, a Sgt. Sheperd nevű bárány. Ugyanis, aki a Beatles dalaiban jártas, tudja, hogy eredetileg az ő albumukról, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band-ről (Bors őrmester árva szívek klubjának zenekara)  van szó. Itt ebből Sgt. Sheperd's Lonely Hearts Club Lamb lett. (Juhász őrmester árva szívek klubjának báránya - igen, angolul picit jobban hangzik. Meg össze is cseng.) Maga a bárány pedig úgy néz ki, mint az együttes egyik tagja, Paul McCartney. És a név Beatles-ről Bleatles-re módosult. (Bleat= angolul "bégetni") Ugyanezen a vonalon volt fellelhető Bahhbersheep. A barber ( =borbély) szó itt a kulcs. A bárány mintha egy borbélyüzlet reklámfigurája lenne. Köré jókora szalmabálákat raktak. Érdekes volt szintén The Pirate Captain, aki úgy nézett ki, mint -amit a neve is jelent- egy kalózkapitány. Kalózsisak, csizma és ruházat, fegyverek, szakáll, szúrós tekintet. Ki ne hagyjuk Sean Bean-t se! Azt tudjátok biztosan, hogy ő egy színész, és nevének kiejtése megegyezik Shaun-éval. Hogy miért kapta eme bari a Bean vezetéknevet, azt nem tudom, mivel babhoz semmi köze (a bean babot jelent angolul). Mindenesetre azért vicces. Na, ők és még hét társuk alkották ezt az útvonalat.

Egy pillanatra visszatérek az Aardman székházára. Kívülről semmi jel nem utal rá, hogy az lenne, csak a bejáraton a cégtábla. Azonban ha bekukucskálunk az ablakon, láthatjuk Shaun-t, Bitzert, többféle méretben és formában. Nagyon szép a bejárati rész, csak sajnos oda nem mehet be bárki. Azért az ajtón kint volt egy tábla, hogy "Sziasztok, Shaun-rajongók! Reméljük, élvezitek a túrát!" :)

Még mindig ehhez az útvonalhoz! Green Poems for a Blue Planet (neve valahogy úgy hangzana: "zöld" versek egy kék bolygóról) egy olyan bolt előtt állt, ahol mindenféle játékban, ügyességi munkában, kreatívkodásban részt vehetett a betérő. Shaun és barátai voltak a szereplők természetesen, de mindegyik feladat a környezetvédelemmel kapcsolatos volt. Shaunra valóban versikék voltak írva, zölddel, kékkel. 

Ezután következett az Old City Trail, amihez a város központját kellett bejárni, tíz bárányért. Állt egy a gyermekkórház előtt, a buszpályaudvaron, a két bevásárlóközpontban, két nagyobb templom mellett, és az egyik legrégebbi piacon. Talán ez az útvonal tetszett a legjobban. A buszpályaudvarnál lévő fel volt osztva, mint ahogy a hentesek szokták, csak itt a városrészek nevei voltak ráírva, természetesen valamilyen formában a húsfajtákhoz kötve. Például van egy vasútállomás, neve Temple Meads, melyből Temple Meats lett. Stokes Croft-ból Steaks Croft, Cliftonból Cliftongue (ejtésben csak annyi, hogy egy g-t utána ejtünk). Mindegyik nagyon hasonló ejésben, és vicces, hogy miket kiötlöttek! :))

Névben itt annyira nem vicceskedtek, viszont nagyon sok érdekesség volt az itteni barikban. Please Stand By úgy nézett ki, mint amikor a tévében szines csíkokat látunk csak, miután vége van az adásnak, és a tévé úgynevezett standby (=készenléti) üzemmódban van. Shaun on the Cob egy cső kukorica (angolul: corn on the cob). Tetszett nagyon Knitwit, akire kötött pulóvert és sapkát festettek. S ha már "kötöttségek", Wooly Wonderland egész testét fonalakkal borították be. A tábla szerint 500 óráig tartott, mire elkészült!! Fantasztikus! A munkába menet minden nap találkozhattam Lily-vel, akinek halványkék alapon színes tavirózsákat festettek, úgy nézett ki, mint egy Monet festmény. Aranyos volt a méhecskékkel mintázott Honey is, és a kicsit antik virágmintás életérzést nyújtó Cecilia.

A Farmyard Flock útvonalhoz három Shaun tartozott. Az egyik egy parkban állt, unikornisként. A másik - őt is említettem már, mert minden nap láttam munkába tartva - Star Bake, egy kis kávézó-sütiző hely előtt lett elhelyezve, torta lett belőle. A harmadik, ahogyan az útvonal neve is sugallja, egy farmon díszelgett. Méghozzá azt a farmot ismertem is, egyszer már jártam ott. Akkor három nagyobb bárányt és ha jól emlékszem, öt kisebbet figyelgettem elég hosszú időn keresztül. Nagyokat nevettem, mert egyfolytában bégettek! Végén kiderült, éhesek voltak. Aztán amikor jött a gondozó, a picik kiszorultak a zsákmányból... Utána ők meg azért bégettek, mert éhesek maradtak. Emlékszem,az egyik pici elkezdett köhögni, a másik - biztosan a testvére - ment utána, figyelte mi történik, amíg elmúlt a köhögés. Olyan kedves jelenet volt! Nos, amikor Shaun-keresőben jártam ott, ezeket a bárányokat áthelyezték egy másik helyre, és több másfajta bárányt is tettek melléjük, ahol szintén volt több nagy és kicsi. Ha a múltkori vicces volt, ez még annál is viccesebb! Két csoportban álltak éppen a bárányok, hol az egyik bégetett, hol a másik. De néha már olyan hangosan, erősen, hogy elég repedt fazék hang jött ki a torkukon! A picik csak kis vékony hangocskán bégetgettek. Az egyik kicsi jött utánam egyfolytában, hagyta magát simogatni, én persze nagyon élveztem, hogy "barik" lettünk. Nagyon nehezen vettem rá magam, hogy elinduljak. Persze, hogy Shaunt se feledjük, a báránykák legelője mellett állt, virágot tartva a szájában. 

Következett a Temple Trail. Nevét a Temple Meads vasútállomásról kapta, ennek környékén 9 bárány volt megtalálható. Az állomáson kettő, az egyik alagutat formázott a lábaival. Szintén kettő volt a Queen's Square-en, az egyiknek (Justice Lamb /=az igazság báránya/ ) bírói öltözéke, szemüvege és parókája volt. A másik a karneválok királya, King of the Carnivals. Innen legjobban Willow és Rosie tetszett. Wiilow stílusban hasonló Lotushoz az Aardman székház előtt. A neve fűzfát jelent. Ugyanúgy fehér alapon kékkel volt mintázva, a St. Mary templom előtt állt. Rosie egyszerűen egy kis színes bari, aranyos pofival. Van egy Rosie nevű kolléganőm, jót nevetett, mikor mondtam neki, "Tegnap láttalak!" és megmutattam a képet Shaun-ról. Azt mondta: "Elég helyes kis bárány vagyok." :))

Még ugyanazon a napon bejártuk a Southbank Trailt is. Ugyanis ezen a napon csatlakozott a Kedves ismét hozzám a barikutatásban. Míg az előző útvonalat szinte egy óra alatt megcsináltuk, ez azért nehezebb volt. Holott a térkép a fokozatát ugyanolyannak minősítette. Na mindegy. az előzőben nagyon közel voltak a Shaunok egymáshoz, hát itt nem. Shaunus Romanus-szal kezdtük, aki egy római katonaként őrizte a Victoria parkot. Volt páncélzata, sisakja, pajzsa. Érdekes volt, tetszett. Shear-lock Holmes kockás barna öltönyt viselt és barna siltes sapkát. Oldalán látható volt néhány Sherlock-történet ből ismert tárgy.A kedvencem innen Posy, égszínkék alapon fehér, sárga és rózsaszín virágokkal - egy kertészet udvarán. Jasmine keleties stílust öltött, Champion-sheep pedig több sport motívumait is magán viselte. 

A lendület nem állt meg, a Brunel Trail következett. Az előzőekhez hasonlóan itt is 8 Shaun várt felfedezésre. Itt aztán volt mindenféle helyszín. főként azok, amikről Bristol nevezetes. Például egy botanikus kert, ami első ránézésre kicsinek tűnik, de ahogy elkezdtük körbejárni, iderült, hogy valójában nem is az! Nagyon szép. Aztán az Avon Gorge Hotel mellett is volt egy, ami mögött látszott a függőhíd. Magában a hotelben is volt egy, amihez keresztül kellett menni a hotel kávézó-bár részlegén. Ennek azért volt jelentősége, mert árultak Shaun mintázatú kekszeket és muffinokat. Ezt mi sem hagyhattuk ki! Shaun lefényképezése után természetesen elfogyasztottunk egy-egy muffint. A bárány forma a vaníliás krémnek, az apró fehér mályvacukroknak és egy pici ostyán lévő barifejnek volt köszönhető. Nagyon finom volt! :) Az unatkozó gyerekek színezhettek Shaunos színezőket, amik, ha jól sikerültek, a kávézó hirdetőfalára is kikerültek. Az ablakra is volt egy Shaun rajzolva, jelezvén, hogy itt is van egy újabb bari.

A függőhídnál is volt egy, és a csillagvizsgálónál is. Valamint el kellett ballagni az Ashton Court Estate-re, ami egy hatalmas területen található. Itt van egy hatalmas épület, igazából nem tudom, mi célt szolgálhat, de annyi bizonyos, hogy esküvőket is tartanak ott, éppen aznap is volt. Az épületben van egy kávézó, ahol szintén áll egy Shaun. A legérdekesebb ebben az volt, hogy amíg a parkot bejártuk, hogy a kávézóhoz eljussunk, láttunk szarvasokat. Nagyon sokan voltak, üldögéltek, vagy épp legelésztek. fantasztikus látvány volt, igazán szép állatok!

Még ehhez a területhez tartozik egy golf- és biciklis klub, viszont jóval odébb található, mint a másik épület. Ennek is van egy kis kávézója, emellett találtuk Florát, aki gyógynövények, fűszernövények neveit és képeit viselte magán, egyébként zöld volt. Nekem nagyon tetszett ő is. Ide elég meredek út vezetett, és már az eddigi gyaloglástól is jól elfáradtunk, így aztán jól esett megenni a kis szendvicseinket és még vettünk hozzá egy-egy jégkrémet, amit helyi alapanyagokból készítenek, és tényleg nagyon finom! :)

Aznapra utolsó útvonal következett. Úgy döntöttünk, még egyet be tudunk járni, nem is volt annyira késő. A Heritage Trail-re esett a választás. A térkép szerint elég közel vannak egymáshoz a Shaun-ok. Valóban, nem volt nehéz útvonal. A belvárosban kellett ehhez kószálni megint. Egyet már akkor találtam, amikor másik útvonalat követtem, tehát már csak hét báránykát kellett felkutatni. Ezen az útvonalon volt például Rex, a dinoszaurusszá varázsolt bárány, Thunderbirds Are Go, aki egy repülő lett. From Dusk 'Til Shaun neve egy kis játék megint, hiszen eredetileg "from dusk 'til dawn", ami azt jelent: alkonyattól pirkadatig. Így "alkonyattól Shaunig". Az éjszaka és a hajnal színei, színátmenetek formájában jelentek meg rajta. Ez a bárány egy érdekes helyen volt, amit sokáig meg sem találtunk. Meredek utcákon kellett felmenni, majd onnan még dombokon is. Jöttek szembe hasonló céllal bolyongó illetők, akik tanácstalanul járkáltak már egy ideje, hogy akkor most merre is, mert itt kell lennie, de sehol nem találják. Együtt kezdtük keresni, egyébként ez egy nyugdíjas házaspár volt. Ezért mondom, hogy mindenki nekiindult a kalandnak, kortól függetlenül, ami nagyon tetszik nekem. Egy idő után kettéváltunk mégis, és mi hamarabb megtaláltuk Shaunt. Utána őket kezdtük keresni, hogy szóljunk, végül ők is odajöttek, és együtt örültünk a "zsákmánynak". :) Miután továbbmentünk, egy csapat fiatal fiú jött szembe, szintén Shaunt keresve. 

Baaack to the Drawing Board (vissza a rajztáblához) és Arabian Lights (arab fények) a bristoli múzeumban volt kiállítva. Az egyiket már az utcáról is lehetett látni, a másik bent állt. Arabian Lights testén pici villogó fények voltak, nagyon szép volt szerintem. A másikon a különböző epizódokból volt egy-egy jelenet rajza. Ám nem csak a Shaun meséből, hanem a Wallace és Gromitból is, ahonnan tulajdonképpen Shaun mint mesefigura elindult. Erről bővebben írtam már az első bárányos bejegyzésben.

Az egyetem előtt volt King Arthur of Lambelot and the Excalibaaar. Ebbe ismét belekerült a "bárány" szó a "lamb" miatt, meg az Excalubur-ba a bégetés: baaa. Shaun fején korona, testét páncélruházat és palást borítja. Mellette egy kőben a kard. Megpróbáltam kihúzni, nem sikerült sajnos. Úgy tűnik, Shauné marad a dicsőség. Nagyon tetszett ez a bárány, úgy is mondhatnám, nagyon király volt! :))

A kedvencem ezen az útvonalon, s talán az összes közül Flock 'n Roll. Nem kell mondanom, milyen szót formáltak át. A brit zászló színeit viselte, itt-ott "kitűzőkkel", mint "I love Shaun", vagy  "Shaun rocks" . Ez utóbbi kétértelmű is lehet, utalhat arra is, hogy az illető nagyon menő, jó fej. Az jutott eszembe, nem egy epizódban láthatjuk Shaunt vagy Bitzert gitározni, rockzenére táncolni vagy azt hallgatni. Biztosan kedvelik a film készítői is. :) 

Aznapra ennyi volt a Shaun-kaland, négy útvonalat jártunk be teljesen, azt hiszem, ez egy fantasztikusan sikeres nap volt. 

Nem sokkal ezután még megkerestük azt a három Shaunt, aki Bristol egyik nagy bevásárlóközpontjában volt. Itt van az a bolt is, ahol Wallace és Gromitos és Shaunos ajándéktárgyakat lehet venni. Itt egy külön teremben a bolt mellett volt kiállítva rengeteg Shaun. A két hónap alatt több iskola tanulóit felkérték, hogy dekoráljanak kedvükre bárányokat, illetve mindenféle Shaunnal kapcsoatos kézműves foglalkozásokat is szervezetk, s a legjobb művek álltak kint. Azon kívül a három itteni Shaun közül az egyik, Shrek Shaun, aki az ogre formájára lett elkészítve. A három közül a kedvencem Bee-dazzled, akit méhecskék dongtak körül, és a méhecskék teste egy-egy kis kristályos kő volt. Szép lett. 

Természetesen jómagam is beszereztem pár dolgot, többek közt egy pólót, ceruzákat, bögrét, valamit egy saját (!) Shaunt!! Nagyon boldogan masíroztam ki az üzletből, hiszen egy saját Shaun megszerzése volt az egyik fő cél. A többinek is örültem persze, de ez volt a hab a tortán! Hiszen már saját figurámmal mehettem a többit keresni. :)

Ami még oltárian vicces volt, az a barivonat! Igen, képzeljétek! A bevásárlóközpontban működött egy barivonat. Három kocsi, plusz a mozdony, mindegyikben, azaz mindegyiken Shaun és barátai. Elég népszerű volt, az utasok vidáman integettek az ablakokból! Hihetetlen, ugye? Miket kitalálnak!!

Sajnos ezután majdnem egy hónapig nem tudtunk bárányokat keresni. Aggódtam egy kicsit, hiszen már csak egy hét volt hátra, és még két útvonal, azaz 12 bárány hiányzott. Azonban az utolsó hétvégén úgy adódott, mindketten ráértünk, és elindultunk begyűjteni a hiányzó Shaunokat.

A Downs Trail a város északi részén lévőket foglalta magába. Összesen hetet. Volt ezek között gyümölcs-mintázatú, a flower-powert képviselő, a dzsungel növényeit magán viselő bárány. Egyikőjüket az itt népszerű Peter nyúlnak formázták meg. Nagyjából mindegyik egy bolt előtt állt. És minden boltban vagy környékén Shaunnal kapcsolatos dolgok voltak. Persze, nem csak azok, de azokból is volt bőven. Az egyikben például, ami egy háztartási bolt, egy kis játékot találtak ki gyerekeknek. Öt különböző gyümölcs képét rejtették el a boltban, s ezeket kellett megkeresni. A sikereseknek egy Shaunos keksz ütötte a markát. Mondanom sem kell, ez előtt a bolt előtt állt a gyümölcsös Shaun. 

A másik bolthoz közeli kis kávézó előtt valami ilyesmi volt kitéve: "Most, hogy már láttad Shaunt, gyere be és igyál egy kávét nálunk!"

A sok kirakatban voltak a kalandhoz tartozó ajándéktárgyak. S mintha az egész város felfigyelt volna a bárányokra! Sok reklámplakáton szerepeltek. Van egy kis bolt tőlünk nem messze, kötött dolgokat árul egy néni, és erre az időszakra nem egy kötött Shaunt láttam a kirakatban, de mindenféle formában, például I love Shaun pulóver, teáskanna dísz, többféle színű bárányfigura. Egy másik háztartási bolt előtt fémből készült háziállatok pompáztak. Talán egyesek szerint túlzás, én nem bántam. Szeretem Shaunt, és úgy általában a bárányokat, viccesnek találtam, hogy mindenhol ők vannak. Bristol nagyon "odatette magát", hogy úgy mondjam, hiszen, mint már említettem, a város szülöttéről van szó. A város újságja, a Bristol Post minden napra választott egy Shaunt magának, akinek képével díszítette az aznapi számot. Egy felhívást is intéztek a lakossághoz: ha lefényképezik magukat valamelyik Shaunnal, és beküldik, a kép megjelenik az újságban. Épp ezért hatalmas képáradat indult el. Azt hiszem, hetente egyszer több oldalon csak ezek a képek szerepeltek. Sok cikket írtak a különböző jótékony célú játékokról, és magáról a Shaun kereső kalandról is. 

Már csak egy útvonal maradt hátra, a Sheep Drive. Ebből volt a három a bevásárlóközpontban, amit már láttunk. De még öt hátra volt, és egy napunk volt összesen erre. A tervezgetés során kiderült, hogy a buszos-gyalogos keresés szinte lehetetlen, mert olyan messze vannak egymástól a barik, hogy órákba telik, mire eljutunk egyiktől másikig. Ráadásul olyan környék, ahol ritkábban járnak buszok, szóval ha akár egyet lekésünk vagy gubanc van,  borult az összes. Azon kívül előző nap épp hogy csak befejeztük a Downs Trailt, amikor elkezdett szakadni az eső. Esélyünk sem volt tovább folytatni, nem állt el. Tanakodtunk, tanakodtunk, s arra jutottunk, ide autó kell. Béreltünk egyet, és így már sokkal gyorsabban és könnyebben jutottunk el egyik Shauntól a másikig. Érdekes, hogy még az útvonal nevében is benne van a "drive" (=vezetni) szó, tehát eleve feltételezik, hogy így a legkönnyebb? Plusz segítőtárs is jött, hiszen az én kis saját Shaunom is velünk volt. 

Starstruck kék alapon különböző méretű és ágú fehér csillagokkal borított, egy olyan busztársaság támogatásával, amelynek a csillag a jelképe. Épp egy buszpályaudvaron állt. Two Hoots egy park közepén álldogált, a nevéből adódóan két bagoly díszítette. Erdei hangulatú mintázat, tetszett. Melonie is hű a nevéhez, úgy nézett ki, mint egy dinnye (melon=dinnye). Buddleia egy régi vasútállomáson állt, amit már csak turista-látványosságnak tartanak. Ettől függetlenül szép és érdekes. Maga a bárányka zöld alapon lila és fehér apró virágokkal tarkított, szintén elég helyes kis bari. Utolsó hiányzó Shaununk szintén egy bevásárlóközpontban állt, de ez egy kisebb központ volt. Ettől függetlenül nem volt egyértelmű, hol is van a bejárat, hová visz a lift stb. Végül csak megtaláltuk. Először nem is esett le a nevének jelentése, hiszen a Frank önmagában is egy név. Viszont aztán ahogy a leírást elolvastam, rájöttem, hogy a bélyeg neve is ez. És innen már érthető volt, miért van ez a Shaun apró bélyegekkel borítva. Érdekes, ugye? Újabb információ a kalandnak köszönhetően.

Azonban itt véget ért a Shaun kaland, minden bárányt láttunk. Kicsit elszomorodtam. Két hónapig megvolt a teendő, kerestem a barikat. Viszont most már nem kell, hiszen mind megvan. Másfelől pedig egy hét múlva véget is ér az egész. Ugyanakkor nagyon jó érzés volt, hogy a létező összes bárányt meg tudtuk keresni, mindről készült kép is.

Először Bristolban, majd Londonban állították ki szeptemberben az összes Shaunt egy helyen. Sajnos ide nem sikerült eljutnom, mert mire észbekaptam, elfogytak a jegyek. nem gondoltam, hogy csak elővételben lehet jegyet kapni, azt hittem, akár akkor is, mikor odamegyünk. Úgyhogy ez kimaradt. A kiállítás után elárverezték a Shaunokat, és azt hiszem, milliós nagyságrendű összeg folyt be, amit a bristoli gyermekkórház javára fordítottak, csak úgy, mint a londoni bevételt. 

Shaun pedig továbbra is egy népszerű figura, népszerűsége nem csökkent a kaland elmúltával. Láttam azóta több hirdetést is, amin ő szerepelt. Azóta is szerveznem kézműves foglalkozásokat a Shaun-boltban. 

Számomra hihetetlen, mennyi embert meg tud mozgatni egy ilyen esemény, és tényleg nagyon sokan részt vettek benne. Londonban is, de itt, Bristolban pedig különösen! Nagyon örülök, hogy sikerült mindegyik bárányt megkeresnem, és ezáltal felfedezni a városokat, érdekes információkhoz jutni. Nagy kaland volt, annyi bizonyos! Beee! :)