Több bejegyzésemben is említettem, hogy bizonyos dologra majd visszatérek. Most eljött az idő.

Amikor a kocsmában lakó macskáról írtam, ígértem, hogy visszatérek és kifejtem, milyen is egy angol kocsma, azaz pub. Igazából, lehet, hogy tudjátok, hiszen elég közkedvelt téma. Azért pár szót talán érdemes rászánni. 

Először is, hogy soha nem szutykos, ragadós asztalos, lepukkant helyekről van szó. Tiszta, kulturált mindegyik, legyen akár kül- vagy belvárosban. A stílus, ahogyan belül kinéznek nagyon hasonlít. Vannak kisebb-nagyobb asztalok, vannak, amelyikhez székek tartoznak, vannak, amikhez fotelok vagy kanapék. Utóbbiak nagyon kényelmesek. Természetesen a teraszokon a fabútorzat a gyakoribb. Elnevezésüket tekintve majdnem mindegyik nevében benne van az "Arms" vagy "Head" szó. Lásd King's Arms, Baker's Arms, Northcote Arms, vagy Queen's Head.

Meleg ételt is szolgálnak fel. Tipikus étel például a hamburger sült krumplival. Azonban ez ízlésesen elkészített és feltálalt finomság, ránézni is öröm, és az íze is jó. Nem maradhat el a "fish and chips" (hal és sült krumpli) és a steak sem. A sült csirkeszárny is menő. Sült krumplit magában is vehetsz és elmajszolgathatod az italod mellé. Érdekes, hogy otthon szinte minden ilyen helyen kapni ropit vagy chipset, itt elég ritkán látni rágcsálnivalót. Ó, ki ne hagyjam az angol reggelit, ami ugyebár sült kolbász, tükörtojás, bacon, és borsó vagy bab. 

No szóval a többi ételre visszatérve ez nagyjából este 10-ig elérhető. Amik még jellemzők, és számomra igen kedvelt dolgok, azok azok a rágcsálnivalók, amelyeket nagy adagban szolgálnak fel, mivel hogy egy asztaltársaság számára készült, hogy közösen megegyék. Az is a nevük, hogy "sharers", vagyis "megosztani valók". Mi ez? Lehet ez nachos, vagy kis golyócskák több szósszal, sült krumpli, vagy fokhagymás kenyér. Ezeket sima étteremben is adják előételnek. 

A rendelés pedig úgy megy, hogy a pultnál megrendeli a kedves vendég, bemondja az asztalszámot, aztán majd érkezik. Becsomagolásra nem feltétlen vannak felkészülve. :) Egyébként normál adag, tehát meg lehet enni egyszerre még nekem is, pedig elég kevéssel be szoktam érni. A frázis, hogy "menjünk a helyi kocsmába vacsorázni/ebédelni" nem ritka. Jó minőségű étel, viszonylag jó áron, mellé egy pint söröcske, belefér még hétköznapokon is. Igen, pint. Nem korsó, bár majdhogynem ugyanakkora. Körülbelül fél liter. 

Hagyjuk is az ételeket, mert csak megéhezünk, menjünk tovább a kocsmai témában! A személyzet mindig kulturált, segítőkész és udvarias. Bármi hihetetlen, itt a boros kólát, vodka-narancsot, egyéb kevert italokat, amik otthon kedveltek, nem ismerik. Úgyhogy, ha elvetődsz Angliába, és azt találod mondani, hogy ilyet kérsz, készülj fel, hogy el kell magyaráznod, mi az. És ha elmagyaráztad, akkor is értetlenül néznek rád, hogy azt hogy lehet meginni. Ez van... Nem keverik ezeket. (Nem is rázzák! :) ) Koktélok persze vannak. Érdekes, hogy kávé-tea annyira nem jellemző. A vendégek között sem találni pocsolyarészeg illetőket, én legalábbis még sosem láttam. Hozzáteszem, a péntek és szombat éjszakákról más a tapasztalat. 

Az átlag kocsmákban táncolás nem nagyon van, sőt háttérzene sem szól. Ellenben előfordul koncert hébe-hóba, vagy karaoke est, és ami igazán kedvelt esemény, az a kvízjáték. Adott egy kb 10 kérdéses kvíz, vegyes témájú, tehát zene, földrajz, sport, akármi lehet. Bizonyos idő után közzéteszik az eredményt, és lehet nyerni is valamit. Még sosem voltam ilyenen, csak kiírva láttam, illetve hallottam róla. Biztosan érdekes lehet. Karaoke esten már voltam, de csak megfigyelőként egyelőre. 

Ami nagyon furcsa a számomra, hogy ebédidőtől kezdve szinte egészen záróráig ezek a helyiségek tömve vannak, és kívül is rengeteg ember iszogat. Nagyon sok ember tér be egy italra ebédszünetben, munka után, az irodisták szinte kivonulnak egyöntetűen, itt vezetik le a napi feszültséget. Beszélgetnek, iszogatnak, eltöltenek egy kis időt, majd hazamennek. Hangsúlyozom még egyszer, nem részegen! Olyannyira nem, hogy ilyen helyeken sokszor látni gyerekeket. Nyugodt szívvel elhozzák, hiszen nincsen dohányfüst, italszag, züllés, kulturáltan megesznek egy vacsorát. Nincs számukra ebben semmi rossz. Arról pedig már szóltam, hogy állatbarát helyek is. Még a spanyol kolléganőm is hitetlenkedve nézi azt a tömeget, ami összegyűlik egy-egy kocsma előtt. Hozzáteszi, a spanyolok is szeretnek inni, ott is tele vannak a bárok, kocsmák, na de nem hétközben! Itt pedig minden nap! 

Amikor valamiféle (de bármilyen szintű) bajnokság megy a tévében, az természetesen a kocsmákban is megnézhető. Kiírják táblára, hogy aznap este milyen mérkőzés zajlik éppen. A szurkolást itt rettentő komolyan veszik. Olyannyira, hogy egyes kocsmák közönsége kimondottan egy bizonyos csapat támogatója. Nem mindenhol van így, tulajdonosa válogatja. Az sem biztos, hogy egy csapat köré szerveződött kocsma az adott városrészben van, bárhol lehet, akár a nagy ellenfél területén is. Megtörtént eset a következő. Egy ismerős srác úgy gondolta, kedvenc csapata meccsét egy kocsmában nézi meg. Bement abba a kocsmába, ahol lehetőség volt ezt megtenni, csakhogy - és ezt ő nem tudta - pont a másik csapat szurkolóival találta magát szembe. Pechjére, ruházatából kiderült, hogy ő ellendrukker, ezért közölte vele a pultos, hogy menjen olyan helyre, ahol azt a csapatot támogatják, mert itt ilyeneket nem szolgálnak ki. Bármennyire fura, ezen megsértődni sem kell. Most ne gondoljatok arra, hogy egyből jönnek a verőlegények és kidobnak, vagy megvernek, vagy ilyesmi. Teljesen kulturált hangnemben megy az egész. És persze nem csak és kizárólag szurkolókat szolgálnak ki, semlegesként is be lehet menni. 

A másik  - a Paddingtonos részből - az a kiállítás. 

London legnagyobb múzeumaiba (Museum of London, British Museum, Victoria and Albert Museum - vagy ahogy itt hívják V & A, Natural History Museum, Science Museum) a belépés ingyenes. Mindegyikben vannak állandó és időszakos kiállítások, utóbbira azonban már jegyet kell venni. A Museum of London a város történelmét mutatja be, és itt látható többek közt egy hintó is. Fantasztikus! Ezt használják is nagyobb ceremóniák alkalmával. Ezért van olyan helyen, ahonnan könnyű "kiállni" vele. a British Museum a világtörténelemmel foglalkozik. A Victoria és Albert Museum inkább a művészeti oldalt tekinti át, a Natural History Museum pedig a természettudományt. A Science Museum a "tudomány és technika" múzeuma, ennek fejlődése a témája. Korábbi bejegyzésemben említettem a Museum of Childhood-ot, ami játékmúzeum és a Victoria and Albert -hez tartozik. A sorból a Greenwich - ben található Maritime Museum sem hiányozhat, ahol megtekinthető a 0 hosszúsági kör is. Témája mi más lehetne, mint a csillagászat, felfedezés, utazások. Igazán érdekes!

Minden múzeumban van ajándékbolt, kávézó vagy étterem. Sok helyen szerveznek előadásokat. Egy alkalommal beültünk egy gyerekeknek szóló előadásra, a szappanbuborékokról. Voltak velünk gyerekek is. éppen nagycsaládi napot tartottunk. :) Érdekes volt, vicces, és határozottan szórakoztató. A kicsik folyamatosan be voltak vonva, az előadó srác nagyon jól fenntartotta közönsége figyelmét. Minden múzeum gyerekbarát, kipróbálhatók az egyes dolgok, vannak interaktív kiállítások, igazán nagyszerűen ki van találva minden. De nem mindent csak a gyerekek próbálnak ki, megsúgom! 

És így eljutottunk a kocsmáktól indulva a feldíszített utcákon át a múzeumokig. Most pedig utunk végére értünk. Ide szerettem volna, de a technika ördöge közbeszólt. A következő bejelentkezés majd képeket fog tartalmazni. Itt most csak egyet szúrok be, egy kocsma előtt ez volt kiírva: