Amikor otthon meghalljuk azt a szót, hogy "falunap", vagy "a város napja", eszünkbe jut azonnal a kirakodóvásár, zenei színpad, kiállítások, lacikonyha, lángosos/ kürtőskalácsos stb. (Na, kellett nekem, meg is éheztem :) ) 

És amikor már jól beleringattam magam a képbe - és szerintem Ti is - akkor ezt most el is lehet hessegetni, de csak azért, hogy egy másik fajta képet tudjunk magunk elé varázsolni. Tinédzser koromtól kezdve minden évben jártunk az Expo nevezetű rendezvényre, ami nyáron volt, több napig tartott. Főképpen a társaság miatt, igen, de azért a rendezvények is jók voltak. Itt volt több terem, ahol képzőművészeti alkotásokat láthattunk: rajzokat, festett képeket, szobrokat stb, stb. Mindig volt ásványkiállítás is. Jó, akkor ez a kép is megvan, hess, rajzoljunk egy harmadikat! 

Ennek a kettőnek az elegye az itteni úgynevezett falunap. Nem feltétlen így hívják, hanem pl így: Hutton Show. (Hutton a falu neve.) És minden falucskának megvan a maga kis show-ja. 

Ahol először jártunk, éppen szikrázó napsütés fogadott, mondhatni, talán az volt az utolsó nyári hétvége. Azon a napon pont arra jártunk, s ha már ott vagyunk, benézünk - gondoltuk. Délután kettőtől ötig tartott. Egy nagy fehér sátrat állítottak fel, ez volt a fő helyszín, de a mellette lévő területen állt egy sütöde, ahonnan ínycsiklandó illatok szálltak már a kezdetekkor. Hot dogot és hamburgert árusítottak, kávét, teát, üdítőket, s külön volt egy söröspult is, hat féle csapolt sörrel.

Még szintén a sátoron kívül egy könyvárus néni pakolt ki, nekem se kellett igazából több, a könyveknek nem nagyon tudok ellenállni. Három könyv egy fontért? Már vittük is! Vásárfia megvan, hangulat megalapozva. :)

A bejárattól kezdve, végig a sátornak azon oldalában gyerekek alkotásai álltak. Rajzolt, festett remekművek, zöldségekből készült állatok, papírból és egyéb újrahasznosítható dologból fabrikált alkotások, és végül sütemények. 

Következtek a fotók, ahol már felnőtt kategória is volt, de azt meg kell hagyni, hogy mindegyik jogosan állt ott. Állatokat, virágokat, családot ábrázoló képek, portrék, kollázsok a faluról, emlékek a nyaralásból, mind szuper! 

Voltak felnőtt kategóriában is sütemények, de ezen kívül lekvárok, savanyúságok is. Ám mégsem ezek ragadták meg a figyelmem, hanem azok a fantasztikus zöldségek és gyümölcsök! Én akkora hagymát, káposztát, krumplit stb életemben nem láttam! És milyen szépek voltak! Csak ámultam, komolyan! Minden zöldség tökéletes. Mindegyikből volt több fajta is, és minden kategóriában volt elég sok induló. Laikus szemmel nem lehet eldönteni, a sok gyönyörűség közül melyik is a legszebb, ehhez szakértő zsűri kell! Ez meg is volt, meg egy órával később kihirdették, ki is nyerte az egyes kategóriákat. Volt egy bácsi, aki legalább öt, ha nem több kategóriában is nyert. 

Na és a virágok! Azok is voltak szép számmal. Főképpen dáliák, kardvirágok és rózsák versengtek egymással, a szobanövények közül pedig a fuksziák, egészen pontosan a fejük. Volt még virágkosár készítő verseny, több témában is. Egyik például az öt órai teázás. Én el sem tudtam volna képzelni, hogyan álljak neki, de a részt vevő hölgyek kitettek magukért igazán. Volt olyan kategória is, hogy gyűszűbe kellett csokrot készíteni, icipici virágokból. Természetesen a legszebb csokrok készítői, illetve a legszebb növények gazdái is kaptak díjakat.

A legvégén egy pici kislány az egyik segítő hölgynek átadott egy akkora csokrot, mint ő maga, ami mindenki szívét megmelengette, s ezzel a díjátadó véget is ért. 

Volt még kézműves rész, ahol egyrészt kiállították a tagok alkotásait, másrészt az éppen arra bámészkodók egy kis bepillantást is nyerhettek például abba, hogyan lehet törölközőből mackót hajtogatni. Én is láttam, és csináltam is! Nem is olyan egyszerű ám, mint hinnétek! De a végeredmény nagyon aranyos!

A díjátadó végén elhangzott, hogy ami kiállított dolgokat nem visznek el, az eladásra kerül. A legtöbbet elvitték, mégis, kicsivel később elég nagy mennyiségű virág, és jó pár zöldségféle is gazdára várakozott a sátor előtt. Egy csokor egy font, a zöldségek is biztos elég jó áron keltek el. Ti tudtátok, mi az a szagos bükköny? Hallottatok már róla? Szerintem én még nem. Az angol neve alapján meg aztán pláne nem jönni rá, hogy az az. Sweet pea. A pea borsót jelent, és valóban, van is hasonlóság annak a virága, meg ezek közt, de az fehér, ez pedig többféle színben van, kék, rózsaszín, piros.. És az illata! Valami fantasztikus! Úgy néznek ki ezek a kis virágok, mint ha egy csapat pillangó lenne ott. Ezeket már a kiállításon is megcsodáltam, és amikor megláttam, hogy meg is lehet venni, egyből lecsaptam rájuk. 

Kifelejtettem, hogy az eredményhirdetés előtt volt tombolasorsolás. Körülbelül tíz ajándékot sorsoltak ki, több doboz csoki, több üveg bor, a fődíjat nem is tudom, hogy mi volt. 

Nagyon jó hangulatú kis rendezvény volt. Másra számítottunk... vagyis igazából nem is tudom, mire számítottunk. De nagyon jól éreztük magunkat. A zöldségek és virágok kiárusításával a hivatalos része véget is ért, már a sátorban se volt semmi. Azonban az evés-ivás még ment, minden asztal megtelt, az emberek még sörözgettek, beszélgettek, a gyerekek a sátor másik oldalán lévő ugrálóvárban szórakoztak, egy kis csapat pedig saját maguk által rögtönzött sportversenyt tartott, futásból, ugrálásból, hasonló számokból. :)

Hazafelé Huttonból azon gondolkodtunk, vajon a mi kis falucskánkban szoktak-e ilyet rendezni? S ha igen, volt-e már idén? Minden hónapban érkezik egy kis újság, a mi falucskánk híreivel. Ebben olvastam másnap, hogy azon a hétvégén rendezik! Juhé! Ez is délután kezdődött, izgatottan vártuk. 

Itt a városháza rendezvényterme adott otthont ennek a kiállításnak, s ez belépős volt. Igaz, csak fél font. A terem jóval kisebb, mint a sátor volt, és itt nem is volt annyi versenyszám. Közös volt a "gyerekrészleg", vagyis a rajzok, zöldségállatok, papírból készített dolgok, itt viszont egy komolyabb kertet is össze kellett rakni. Azt nagyon viccesnek találtam, mikor fél füllel meghallottam, hogy egy kislány a nagypapájának újságolja, hogy kukacot talált a földben. :)) Igazi kert, szó se róla! :) Egyébként ő is nyerte az első díjat. Minden gyerek, bármit készített, kapott az indulásért egy oklevelet, s persze a három legszebb díjat is. 

Voltak fényképek, sütemények, befőttek, lekvárok, csodálatos zöldségek. Új versenyszámok: az a paradicsomfürt, amelyik a legtöbb paradicsomot tartalmazza, a legnehezebb krumpli, a legnagyobb alma. Zöldségkosár itt nem volt, virágcsokor viszont igen, és itt volt cserepes növény- versenyszám is, sőt úszó virágkompozíciók is. Ezek igen különlegesek voltak, főképpen, amelyik csillag alakú tálban volt. Az egyéni virágokat én itt nem találtam annyira szépnek, egyébként kevesebb versenyszámban is indultak. Volt még tojás- szépségverseny, hármat kellett kirakni, egyet pedig feltörni, a sárgája miatt. 

Itt is lehetett enni-inni, három fajta süteményből lehetett választani, illetve kávét vagy teát. A tombolahúzás itt is megvolt, ugyanolyan jellegű nyereményekkel, és ugyanannyival. 

Nem mondom, hogy nem tetszett, mert szép volt, és akik részt vettek rajta, kitettek magukért. Valahogy mégis más volt a hangulata az egésznek. A huttoni tényleg show volt, nekem az igazi rendezvény volt. Olyan, amire a falu apraja-nagyja szívesen elmegy, és megtalálja a neki való foglalatosságot. Itt inkább csak a kiállítás kapott hangsúlyt, pedig hely éppen lett volna másnak is, vagy ha nem bent, akkor az út másik oldalán található füves területen. Az idő ekkor sem volt rossz, meg lehetett volna valósítani. De sebaj, itt is láttunk újdonságokat, s végülis, mégis csak az a lényeg, hogy részt vettünk egy helyi megmozduláson. 

Ma meg aztán egy teljes meglepetés fogadott minket az egyik közeli városban. Abban voltam teljesen, hogy ez a múlt héten már lezajlott, És képzeljétek, mikor beértünk a sétálóutcába, megláttuk a nagy sátrakat! Azonnal tudtam, hogy - szerencsére -  eltévesztettem a dátumot. Ez egy úgynevezett food festival, vagyis étel-fesztivál. Rengeteg féle árus volt, és érdekes módon, mindegyiknél tobzódtak az emberek. Volt több sajtos, kettő salátás, több cidert vagy bort árult, a legtöbből azonban a füstölt/grillezett/szabad tűzön sütött hús illata szállt, amit aztán kiflikbe, zsemlékbe töltve kaphattak az éhes emberkék. A ropogós kifli külön plusz pont, vagyis igazából egy fél bagett. Ebben a kifli nem ázik át, akkor sem, ha hozzám hasonlóan valaki lassan eszik. És jobban meg lehet fogni, van "tartása". 

Mi palacsintát ettünk, igazán finom volt. Ez egy kisebb büfékocsi, és csak egy hölgy dolgozik benne, de becsületére váljék, igen szépen és gyorsan. Ti hogy álltok a kérdéssel, szeretitek a sós palacsintákat? Én csak a hortobágyit. A többi kicsit fura nekem. Alapvetően már a hortobágyi is az volt, de az nagyon ízlett, azt el tudom fogadni. De hogy például sonkát, kukoricát, vagy paradicsomot tegyenek bele ( vagy inkább rá?), mint egy pizzára vagy melegszendvicsbe... Hát... 

A szuper palacsinta mellett ért egy másik nagy öröm is, ugyanis három bárányka is volt ott, egy kisebb karámban. Még bégettek is! :) Egy kicsit meg is tudtam őket simogatni. Látszott, nem nagyon zavartatják magukat, az idő java részét fekve töltötték.

Nos, ilyesmi módon zajlik le egy falunap, vagy falukiállítás, vagy minek is nevezzem. Egész évben erre készülnek sokan, féltő gonddal nevelgetik a kis növénykéjüket, hogy majd itt elnyerjék a díjat a kiállításon. A gyerekek pedig törik a kobakjukat, hogy milyen tárggyal, rajzzal vagy esetleg sütivel rukkoljanak ki. Azt nem írtam, de gondolom, egyértelmű, hogy helyi lakosok nevezhetnek csak. Azt is kifelejtettem, hogy Huttonban volt olyan díj, hogy "a legszebb előkert", és a vicces az volt, hogy szomszédok nyerték el az első és második díjat. 

Azért talán látható a hasonlóság, nem véletlen jutottak eszembe az otthoni rendezvények, ezeknek a hangulatát idézte nekem ez a három esemény, amin voltunk az elmúlt hetekben. Szent igaz, jobban ki van hegyezve a kertészeti dolgokra. Azonban a lényeg, a közösség összetartása, az mindkét helyen egyformán megvan.

Változatok a "délutáni teázás" témakörben. Ez itt eper és "tejszínhab".

Ezek pedig "muffinok". Hihetetlenek, nem?

Itt a nyertes zöldségkosár! Micsoda szép, formás, egészséges zöldségek!

Fura gyümölcsök 

Valaki pedig szívecskét fabrikált csavaralátétekből, -kulcsokból, meg amit talált még hozzá.